Blackrose

Antine de Saint-Exupéry-A Kis Herceg

"– Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. – Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet… "-66.oldal


   Nem is tudom pontosan megfogalmazni,milyen is volt olvasni hiszen valahogy mindig tudat alatt teljesen máshol voltam amikor ezt olvastam.És a szomorkás hangulat ellenére hihetetlenül,meghatott talán ezt tudom kategorizálni,meghatott!Ma is amikor jöttem haza a villamoson és besütött a napfény közben ezt olvastam,és még talán a környezetem is megérezhette mit olvasok,hisz segített nekem abban,hogy ellazuljak,és bele tudjam adni minden gondolatom!Egészen más érzést váltott ki belőlem mint az eddig olvasott könyveim,és épp ezért lett olyan különleges-akárcsak anyukámnak ugyanis tőle kaptam!

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."-69.oldal.Erről az idézetről eszembe jut,mennyire igaz ez rám is,no meg persze sokan másokra!Sajnos,vagy nem sajnos Én egy nálam jóval idősebb emberbe szerettem bele,és valahogy úgy éreztem ez az idézet,mintha a szívemből szólna,ugyanis amikor rájöttem szeretem,ezt a Valakit akkor nem a szememmel figyeltem fől rá,hanem a szívemmel,és a hangja....ohh...mesébe illő!!No de térjünk vissza a mi kis hercegünkhöz... >.<

                              Számtalan borítót ölthet magára....Nekünk mégis ugyanaz :) !

   Amikor olvastam,mindig ennek a könyvnek tudtam magam adni,és valahogy kibontakozott a mindig is bennem élő örök gyerek,és most hogy lassan a fölnőttek világába lépek-amit nem igazán várok,ugyanis szívem szerint ha tehetném örök 17 éves maradnék-,legalább ez a kis könyv is ott lesz nekem.Bár Én a számokhoz alig-alig konyítok,és nem is szeretnék!!De tény és való egyetértek a kis herceggel,a fölnőttek roppant furák!! És elnézőnek kell lenni velük!

   A könyvecskét már nem is emlékszem mikor kaptam-viszont arra igen akkor még nem tudtam mit hajítok el csak úgy a kezemből-,de pontosan abban az évben adták ki,amikor megszülettem így ez nekem nagyon nagy öröm egész pontosan 1994-ben!!

  Mivel művész iskolába járok,sokan azt gondolják,"Áh Te mindig szertsz rajzolni,és megy is biztosan!",ami közel sincs a valósághoz!Az utóbbi időben tért visszatért a rajzolás iránti kedvem is,és ha tudok majd rajzolok egy nyitott és egy csukott kígyót,majd odaállok a rajztanáraim elé,és megkérdezem őket,Ők ebben mit látnak?Aztán majd meglássuk….persze a gyerekeknek nagyon elnézőnek kell lenniük a fölnőttekkel,hiszen ha azt mondom:-Olvastam egy könyvet,amiben egy kis herceg volt,és ez adott ihletet hogy rajzoljak egy aranyló hajú fiút!-talán rám sem hederítenek,de ha azt mondom:-Képzeld ezt a rajzot 10 színes ceruzával készítettem,és hatvan percig rajzoltam,már szebb képet képzelnek el!(remélem jól sikerült az illusztrálásom  :$ ) :)

   A kedvenc részem,amikor még könnyek is végigpotyogtak az arcomon az a 6.kis rész volt-de lehet ezzel nem vagyok egyedül…Persze minden kis rész önmagában tartogatott örömtől csillogó könnyeket!A róka is meghatott,a rózsa és a csillagok,amik ihletet is adtak múlt héten pénteken anyagismeret órán!Íme a kép:

  Nos biztos nem először és utoljára olvastam,aztán ha találkozom a kis herceggel majd megírom a levelet,hogy visszatért….