Blackrose

                             Szűnni nem akaró tapsvihar...

"Egy állandó diadal..."
                                                     "Szűnni nem akaró tapsvihar tombol,ha az előadásnak vége...."

   Ebben a néhány gondolatban talán elmondtam,mit éreznek azok akik láthatják egyszer ezt a csodát!Úgy gondolom,ahhoz hogy egy kívülálló megértse,látnia kell,mert egy olyan emlékkel gazdagodik amit soha nem felejt el,és furcsa módon-bár gondolom ezt mindenki így érezte-feltöltődik energiával,és azt az örömöt,boldogságot amit az előadás után érez,még magával viszi,és jó darabig hajtja.Nos talán ennyi bevezető elég is...most pedig megosztom veletek,élményem,ugyanis ez nem tűr hallgatást,és halasztást!

             "Alegría
              Come un lampo di vita
              Alegría
              Come un pazzo gridar
              Alegría
              Del delittuoso grido
              Bella ruggente pena,seren
              Come la rabbia di amar
              Alegría
              Come un assalto di gioia.."








  Mint tudjátok a cirkusz világa vonz engem már gyerekkorom óta,a torna,a tánc,a zsonglőrködés az életem része.Így a Cirque du Soleil is-amit minden ebben a világban mozgó ember ismer.Nekem egy barátnőm mesélt róla még régen,akit Alexandrának hívnak,akkor még félvállról vettem,amit mondott,és soha nem hittem volna,hogy egyszer olyan tüzet,és vágyat ébreszt bennem ez a színpad,hogy ezért véres sebeket szerezve edzek.Miután jobban megismerkedtem ezzel a Cirque du Soleil-el egyre jobban elkezdett bennem mozogni a vágy,ezt akarom Én is!Aztán szépen lassan,egyre tudatosabban láttam,és nem egyedül voltam ezzel az álommal.Megismerkedtem Berdo Emmával,aki szintén zsonglőrködik és tornázik,így jött hát,az elhatározásunk,és fogadalmunk:-Egyszer mi is a Cirque du Soleil színpadán fogunk játszani!!

Lenyűgöző,hajlékonyság és összhang

   Az a szerencse ért minket,hogy karácsonyra a szüleinktől kaptunk egy jegyet a Cirque du Soleil-Alegría majusi előadására,mit is mondjak...majd kiugrottam a bőrömből!!Már amikor októberben megláttam az újságban az első cikket,sikítottam és ugráltam örömömben!!Aztán olyan novembertájt meg is vettük a jegyet és volt amikor olmos lassúságga teltek a napok,de amikor elérkezett a reggel Emma első kérdése az volt:-Ma biztos május 20.-a van?(ugyanis Nálam aludt :) .
   A Cirque du Soleil persze nem először fordul meg Budapesten,2 éve ugyanitt lépett fel a Saltimbanco című előadásával,ami szintén hatalmas sikert aratott!Persze remélem,hogy még máskor is jönnek és más hihetetlen produkcióikkal is elkápráztatnak minket!



  Igazán felemelő volt,ennek a csodának a részese lenni(Én ugyanis úgy gondolom,a közönség legalább annyira része,még ha nem is úgy,hogy a produkcióban,de része az előadásnak) és látni,no meg persze hozzáteszem nem kis tűz lobogott bennem és Emmában,amikor az előadásra mentünk,de ez az előadást megelőző napok hatása is volt(amit a cikk végén majd megosztok Veletek).Amikor odaértünk gyakoroltunk,és beszélgettünk,majd kerestünk egy hűs árnyékos helyet.Egy órával a műsor kezdete előtt nyitották ki a kapukat,és elsőként léptünk be,a Budapest Papp László Sportarénába,ahol már rengeteg ember várta,hogy bemehessen!Fantasztikus volt azzal a tudattal,hogy hamarosan egy álom válik valóra,amire már annyi hosszú ideje vártunk!Az idő olyan lassan telt,és hihetetlen volt,ott ülni és a színpadot nézni-amiről remélem hogy egyszer,Én is ott játszhatok!Mikor végre elkezdődött az előadás,már javában forrt a vérem,és tűkön ültem,de megérte.

Bohócok

    Bóhocokkal indult a műsor amint a közönség tagjai közt vitték a mókát és nevetést,felemelő volt.Voltak akrobaták,trapézartisták,akik mind lenyűgöztek hihetetlen tudásukkal,ahogy mutatványaikban eggyesült az erő,és hajlákonyság.Azok a tapsviharok,és füttyök...és Én sem voltam rest ujjongtam,és vörösre tapsoltam a kezem!Bevallom őszintén,előítélettel viseltetek a bohócok iránt,nem tudom miért,no meg a gólyalábasok iránt...talán gyerekkoromból fakadóan,de most mégis olyan önfeledten nevettem a bohócokon,és könnyeztem örömömben.De a levegőben éreztem mindenki felszabadultan nevetett!Aztán elérkeztünk kedvenc részemhez,a tornász lányhoz,aki szallaggal,és hulla-hoop karika tudásával nyűgözött le minket,íme a video:

   Aztán volt egy 20 perces szünet,melyben vettem egy kis perecet,és teát,aztán Emmához is odamentem,és beszélgettünk egy kicsit,majd amikor a függöny újra felgördült,ismét elámultam,és újfent magával ragadott.Az ugróasztal akrobaták,és trapézartisták...hihetetlen volt.Voltak még tűzzsonglőrök és ámultam bámultam,valamint a Cirque du Soleilről érdemes tudni,élő zenét adnak,nem felvételről játszanak,ott énekelnek,és ez is magával ragadott.

Fegyelem és kitartás

A jelmezek sem voltak mindennapiak,mint ruhaipari iskolába járó diák,ezt is figyelemmel követtem,és elkápráztatott,az a sok pazar ruha,persze sok cikket olvastam,és riportot néztem meg ahhoz,hogy tudjam mi munka egy olyat elkészíteni!Egy darab ruha elkészítése akár 200 órát is igénybe vehet,a maszkokat,személyre szabottan készítik mindenkinek!

   Tényleg lebilincselő volt,és olyan gyorsan repült,az idő,hogy míg az előadás előtt ólmos lassúsággal vánszorogtak a percek,aztán az előadás kezdete után hirtelen vége is lett,de amikor a végén felcsendült az Alegría könnyekben törtem ki.Nagyon jó volt,élőben is látni,és remélem még jönnek Magyarországra,mert Én biztos ki nem hagyom!!

Bámulatos jelmezeikkel is elkápráztatnak minket

   Nos mint ígértem,beszámolok a Cirque du Soleil előadást megelőző napokról is,fogadjátok szeretettel.Pénteken Emmával sikola után kimentünk a Margit-szigetre,hogy gyakoroljunk,és persze már előre készültünk az előadásra!Amikor estefelé mentünk haza Emma szeretett volna venni vattacukrot.Amikor ott álltunk az eladó férfi előtt megkérdezte a kezemben tartott hosszú tüzes botra:-Ez evező? Mondjuk nem,ez tüzes bot.Aztán még rákérdezett a hulla-hoop karikákra is,és végül megkért,tartsunk neki bemutatót...mondtuk rendben tarthatunk,és akkor elkezdtünk játszani.Varázslatos volt,annyi ember előtt-között játszani,diabolóztunk,hulla-hoop karikáztunk,Emma játszott tüzesbottal.Aztán a produkció végén odamentünk az vattacukroshoz,és kérdeztük mennyi lesz,mire azt mondta minden pénzt megért ez Neki,és ingyen odaadta :D Életünk első artistás keresete(Nekem nem,mert Én már kerestem vele,csak akkor pénzt :D ).És hazafelé élvezettel majszoltuk a nagy epres vattacukrot,és örültünk,hogy megdolgoztunk érte :D

   Aztán a másik jó élmény,szombaton ért minket amikor Emmával kimentünk a Városligetbe,és Viki is csatlakozott hozzánk és egy fergetegeset gyakoroltunk!!Isteni érzés volt,így hárman együtt tornázni,és mint mindig most is megálltak,néztek,és kérdezték:-Ezt hogy csináljuk? Tényleg jó volt,és még az idő is kedvezett nekünk,ebben a három napban!Tényleg ennél szebb hétvégét nem is kívánhattam volna,legjobb barátnőim társaságában,egy jót gyakoroltam,és utána a Cirque du Soleil varázsa is magával ragadott.Ezek azok a pillanatok az életemben amikor feloldódom,és önfeledten nevethetek!Nekem ez az életem,és olyan erőt ad ez Nekem a hétköznapokban,ami nem huny ki bármi történjen!!Persze ahhoz hogy egy kívülálló megértse,látnia kell!!